Bartal Mária
Bartal Mária tanársegéd
E-mail: maria@bartal.hu
Szoba:
Telefon: 411-6500/5122, 290-8763
Tanulmányok
1996-2003 Magyar Nyelv és Irodalom szak
Olasz Nyelv és Irodalom szak
Összehasonlító Irodalomtudomány szak
(Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar)
2003-2006 ösztöndíjas PhD hallgató
ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
( Nyugat és kora Alprogram)
Munkahely
2007. 01.-08. tudományos segédmunkatárs
ELTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék
Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport
2007. 09.–től tanársegéd
ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék
Nyelvismeret
olasz (felsőfok), angol (középfok), latin (középfok), francia (alapfok), ógörög (alapfok)
Kutatási területek
-Mitologizációs folyamatok Weöres Sándor költészetében
József Attila költészetének líraelméleti megközelítése
Babits Mihály Isteni Színjáték-fordításának fordításelméleti kérdései
Külföldi ösztöndíjak
1999 Olasz Kultúrintézet Ösztöndíja – Perugia (1 hónap)
2000-2001 Erasmus Ösztöndíj – Università degli Studi di Firenze (6 hónap)
2009 Erasmus Oktatói mobilitás (1 hét)
Részvétel tudományos konferenciákon
1999 “Szeráfok és griffek helyén”- Székely Magda költészetéről
Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Pécs
2001 Énkonstrukciók József Attila három szövegében
Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Szeged
2005 Az imádság beszédmódjának megújítása József Attila költészetében
Fiatal életek indulója (Fiatal kutatók konferenciája József Attiláról)
2005 La costruzione dell'io nelle sperimentazioni poetiche del primo Attila József
La tentazione del poeta (La Sapienza –Római Magyar Akadémia)
2006 Németh G. Béla hét kísérlete a kései József Attiláról
„És keressük az igazságot” – A József Attila-kutatás tegnap és ma
(MTA Irodalomtudományi Intézet, Illyés Gyula Archívum és Műhely)
2007 „… az apának és a fiúnak együttes szárnyalása…”. A Hegel-Marx-Freud hetedik részéhez
Hegel – Marx – Freud , Az érett József Attila szellemi tájékozódásának fő irányai (Szegedi Tudományegyetem)
2007 Weöres Sándor irodalomtörténete. A Három veréb hat szemmel magyarázó jegyzetei
Filológia – interpretáció – médiatörténet
A filológia mint kultúrtechnika MTA TKI projekt konferenciája (ELTE-BTK)
2008 Babits mítoszversei
Költők és koruk. Babits Mihály és József Attila
(Pécsi Tudományegyetem, Illyés Gyula Főiskolai Kar)
2008 Orfikus impulzusok Weöres Sándor korai költészetében
Nyugat-konferencia
(Petőfi Irodalmi Múzeum)
2009 Radnóti a műfordításról
Konferencia Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára
(Szegedi Tudományegyetem)
2009 Weöres Sándor ritmikai kísérleteinek iránya és a szöveg hangzósságának jelentésmódosító szerepe a harmincas évek végétől az ötvenes évekig
Líra, hang, médium
(Eszterházy Károly Főiskola)
Tudományos pályadíjak, kitüntetések, tanulmányi versenyek
(1999) OTDK 1. helyezés (Pécs)
(1999-2000), (2000-2001) Köztársasági Ösztöndíj
(2000) 1.helyezés (Olasz Kultúrintézet pályázata: Kultúra a harmadik évezred küszöbén)
(2001) OTDK 1. helyezés (Szeged)
(2001) Pro Scientia Aranyérem
(2001) Fáy András kutatási ösztöndíj
(2005) Fiatal kutatók konferenciája, legjobb előadás díja (Budapest)
Publikációk
1.(1997) Eros ALESI, Töredékek, ford. BARTAL Mária, Ezredvég, VII. évf. 9. sz.
2.(2000) “Szeráfok és griffek helyén” – Székely Magda költészetéről, Pannonhalmi Szemle, VIII. évf. 1. sz. 101-119.
3.(2000) Kultúra a harmadik évezred küszöbén = A kultúra a harmadik évezred küszöbén, Budapest, Noran Könyvkiadó, 646-660.
4.(2001) A közvetítő (Bonyhai Gábor összegyűjtött munkái), Alföld, VII. évf. 8. sz., 104-108.
5.(2003)„és még mindig kérdezem: Hol vagy?” – énkonstrukciók József Attila három szövegében = Hang és szöveg, (szerk.) Bednanics Gábor, Bengi László, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály, Budapest, Osiris Kiadó, 268-290.
6.(2003) A szubjektum teljessége felé(?), Irodalomtörténet, LXXXIV.évf. 4.sz., 658-661.
7.(2003) Caterina Davinio, Technoköltészet és virtuális valóságok, fordította Bartal Mária, Helikon, XLIX.évf. 3. sz., 412-434.
8.(2005) South Park. Beszélgetés Szombathy Bálinttal, Szépirodalmi Figyelő, 4.évf. 4. sz., 74-81.
9.(2005) „Légy a mi érző, meleg bőrünk” – Az imádság beszédmódjának megújítása József Attila költészetében, Literatura, XXXI. évf. 4.sz., 447-458.
10.(2005) Eszmélet vagy Mondd, mit érlel...?, Jelenkor, XXXXVIII. évf. 12. sz., 1219-1221.
11.(2006) A nyelvek sokféleségének jutalma. A „boldog Bábel”. Tanulmányok az irodalmi fordításról, Irodalomtörténet, LXXXVII. évf. 2.sz., 257-261.
12. (2006) Angela MARCANTONIO, A történeti nyelvészet és a magyar nyelv eredete: Angela Marcantonio válogatott tanulmányai, ford. Bartal Mária et al., Bp., HUN-idea Szellemi Hagyományőrző Műhely, 2006.
13.(2007)”…az apának és fiúnak együttes szárnyalása…”, Tiszatáj, LXI. évf. 6.sz., 64-71.
14.(2008) „Medúza-tekintet”– Babits Mihály antikvitásképének néhány meghatározó vonása korai írásaiban –, Literatura, XXXIV.évf. 3.sz., 332-350.
15.(2008) „Mint hal a maga tavában”? (Fordításmodellek Weöres Sándor Gilgames-átdolgozásának jegyzeteiben, Alföld, LIX. évf. 12.sz., 56-67.
16. (2009) Lamo Ameni kézírása avagy a Három veréb hat szemmel magyarázó jegyzeteiről = Filológia - interpretáció – médiatörténet, szerk. KELEMEN Pál, KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, SIMON Attila, TVERDOTA György, Bp., Ráció, 2009. (megjelenés előtt)
17. (2009) Orfikus impulzusok Weöres Sándor költészetében, Literatura, XXXV. évf. 1.sz., 33-41.
Kötetben:
Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról, szerk. ANGYALOSI Gergely, E. CSORBA Csilla, KULCSÁR SZABÓ Ernő, TVERDOTA György, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009, 388-397.
18. (2009) A műfordítás elveiről: Magyar fordításelméleti szöveggyűjtemény, BUKSZ, XXI.évf. 2. sz.
19.(2009) Mítosztöredékek újraírása Weöres Sándor Medeia című költeményében, Irodalomtörténet, XC.évf. 2.sz., 200-242.
20.(2009) Radnóti Miklós a műfordításról, Jelenkor, LII. évf., 11.sz.