Fráter Zoltán

Dr. Fráter Zoltán egyetemi docens

E-mail: fraterzo@freemail.hu
Szoba: Múzeum krt. 4/A III. em. 318.
Telefon: 411-6500/5254

Életrajz

1981-ben végzett az ELTE magyar-történelem szakán, azóta a Tanszék munkatársa.

1984-ben egyetemi doktori, 1997-ben PhD fokozatot szerzett. Kutatási területe a 20. századi magyar irodalom története, főleg a modern folyóirat-szerkesztés és folyóirat-kultúra kialakulása, sajátosságai, a modernhez kapcsolódó ízlés- és recepciótörténeti folyamatok. A Nyugat folyóirat szerzőinek életművéről tart szemináriumot, a szövegek modernségének jellemzőit vizsgálva a lírában (Ady, Babits, Kosztolányi) a prózában (Csáth, Kosztolányi, Krúdy, Móricz) és a drámai műfajokban (Molnár Ferenc, Szép Ernő, Füst Milán) egyaránt. Két évtizede tanulmányozza Karinthy Frigyes műveit és a Karinthy-jelenség kortörténeti, társadalomlélektani, fogadtatástörténeti problémáit, a témából rendszeresen szakszemináriumot hirdet.

A Modern magyar irodalom 2. óráin tárgyalja a későmodernségre jellemző Újhold-hagyományt (Ottlik, Mándy, Mészöly) és annak továbbélését napjainkig, a Modern magyar irodalom 3. szemináriumon pedig figyelemmel kíséri a posztmodern alkotók legjobb törekvéseit (Esterházy, Nádas, Parti Nagy, Kemény), mindemellett igen fontosnak tartja a legfiatalabbak felfedezését és megértését is.

Foglalkozik kiadatlan szövegek sajtó alá rendezésével, irodalmi levelezések, epikus művek színpadra alkalmazásával, pályakezdők kéziratainak bírálatával. Szívesen végez ismeretterjesztő tevékenységet akár rádióban, akár irodalmi estek, előadások alkalmával.

Írói kísérletei általában ironikus színpadi játékok és játékosan groteszk rövidprózák, melyekben állegendákat terjeszt.

Fontosabb munkái

Kötetek

Osvát Ernő élete és halála, Bp., Magvető, 1987, 301.
Mennyei riport Karinthy Frigyessel, Bp., Magvető, 1987, 404.
Áprily Lajos, Bp., Balassi, 1992, 142.
A Szövetség szelleme. A Nyugat mecénásai a GYOSZ-ban, Bp., MGYOSZ, 1996, 141.
A Karinthy élet-mű, Bp., Fekete Sas, 1998, 168.
„Nincsenek itt már farsangi hajnalok”. Ady és Csinszka pesti lakása, Bp., 2001, PIM, 31.
Krúdy Gyula, Bp., Elektra, 2003, 137.

Tanulmányok

Olvasni jó. Napló Móriczról = A magvető nyomában, szerk. Szabó B. István, Bp., Anonymus, 1993, 8-16.
Egy magyar „poeta minor”. Nadányi Zoltánról, Irodalomtörténet, 1993, 3. sz., 636-641.
Az esszéíró. Keresztury Dezsőről, Irodalomtörténet, 1994, 3. sz., 347-354.
A hegyi költő közelében. Nemes Nagy Ágnes Babitsról, Orpheus, 1995-1996, 17. sz., 239-248.
Hunyady Sándor magányos modernsége = Hunyady Sándor, Szerelmes unokatestvérek, Bp., K.u.K., 2002, 147-155. (szerkesztés és utószó)
Hold, hatalom, játék. Weöres Sándor drámáiról, Magyar Napló, 2003, 11. sz., 22-26.
Mesemondások a szerelemről. Egy Krúdy-novelláról = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2003, 4. sz., 469-477.
Megírt és megélt történelem = Karinthy Ferenc, Magyar történet, Bp., K.u.K., 2003, 477-485.
„A szív, ott nincs hiba”. Karinthy Ferenc groteszk realizmusa = Kossuth-díjas írók. Karinthy Ferenc, Pécs, Alexandra, é.n., 5-12. (szerkesztés, jegyzetek, utószó)
Írói, meg: oldás. Karinthy Márton Ördöggörcs c. művéről, Kritika, 2004, 6. sz., 18-20.
„A halott könnyekből él”. Németh Andor Karinthyról, Európai Kulturális Füzetek, 14-15, szerk. Tverdota György, Bp., 2004, Új Világ, 46-57.
Duna-part és Városliget. Karinthy Pestje, Holmi, 2005, 9. sz., 1054-1063.
Elhallgatás, elfojtás, hiány az Ady-versben, Iskolakultúra, 2006, 7-8. sz., 18-26.